Vagyunk mi, utazásfüggők és vannak az utazást kevésbé kedvelő ismerősök, rokonok, barátok, akik, ha gyakran nem is szánt szándékkal, de utazásainkhoz fűzött hozzászólásaikkal és kérdéseikkel már-már elgondolkodtatnak minket, vajon tényleg földönkívüliek vagyunk-e, akik nem hallanak, nem látnak, és valójában elképzelésük sincs az életről ezen a Föld nevű bolygón.
Íme 10 megjegyzés, amit utazóként nem szeretünk hallani, még ha éppen nem is jelezzük azonnal feléd:
- „Miért nem bírsz megülni egy helyben?”
Remek kérdés. Talán nincs annyi csillag az égen, mint ahányszor ezt halljuk.
Válaszunk egyszerű: vonz a felfedezés, az új, ismeretlen iránti vágy. De miért probléma ez? Ha ettől vagyunk boldogabbak, és ebben leljük örömünket, akkor az ilyen kérdések helyett nem lenne célszerű inkább a „Jaj, de örülök, hogy megint tudsz menni!” típusú felkiáltásokkal élni?
- „Honnan van ennyi pénzed utazni?”
Bár 2016-ot írunk és a fapados légitársaságok gyakran egy buszjegy áráért dobálják hozzánk a repülőjegyeket, sokaknak még mindig zaklatja a fantáziáját, vajon megnyertük-e a lottónyereményt, hogy ennyit utazunk, és, ha igen, nekik miért nem adtunk belőle.
Nem vagyunk gazdagabbak, mint más átlag állampolgárok. Csupán van egy hobbink, szenvedélyünk, amire szívesen költünk, és amire néha hónapokig spórolunk. Van, aki ruhákra, táskákra és cipőkre költi el a havi fizetésének egy részét, mi utazásra. Nincs ebben semmi turpisság és nem szükséges ezért más pénztárcájában sem matatni, hiszen mi sem kérdezzük meg tőled, honnan volt ennyi pénzed az új autódra.
- „Sokat vásároltál? Miket vettél kint?”
Talán épp ezért jut pénzünk mindig utazásra, ugyanis, ha hiszed, ha nem, nem bevásárló körútra megyünk és leszámítva egy-két emléket, alig hozunk szuveníreket haza. Ellenben sok belépőt, tömegközlekedési jegyet és külföldi blokk cédulát tudunk mutatni, amik bármelyik ajándéktárgynál többet érnek.
- „Hogy van időd ennyit utazni?”
A közhellyel élve, mindenkinek arra van ideje, amire szeretné. De most komolyan. Muszáj nekünk beszámolni, hogy a szabadságunkat, hétvégéinket és ünnepnapjainkat, hogyan osztjuk be?
Végső soron, ha úgy érzed, hogy neked erre nem lenne elég időd, akkor miért nem teszel ellene? Azért dolgozunk, hogy megéljük az álmainkat, és nem azért születtünk, hogy dolgozhassunk. Helyezd előtérbe a saját életed és hidd el, ez a kérdés onnantól meg sem fordul majd a fejedben.
- „A repülés veszélyes.”
Persze, és veszélyes lemenni a boltba, mert elüthet az autó, veszélyes felkapcsolni a villanyt, mert áramütés érhet, veszélyes egyáltalán élni is, hiszen minden percben történhet velünk valamilyen szerencsétlenség. Azt hisszük, ami idelent történik, arra hatással vagyunk, ami pedig odafent, arra nincs befolyásunk. De mindez illúzió és, hogy a repülés veszélyesebb lenne, mint például a szárazföldi közlekedés, semmilyen statisztika nem támasztja alá.
- „Én nem utaznék egyedül, biztos nagyon unalmas.”
Ha nem vagy jóban magaddal, akkor biztosan az. De mi utazók szeretünk a saját gondolatainkkal is lenni. Nem beszélve arról, hogy egy utazás során, mennyi emberrel találkozunk és elegyedünk szóba, legyen az a buszsofőr, járókelő, vagy helyi árus a piacon.
Persze társasággal utazni más, hiszen ilyenkor együtt éljük át az élményeket, ugyanakkor sokkal nagyobb alkalmazkodó képességre van szükségünk és nem biztos, hogy mindent a saját elképzelésünk szerint tudunk alakítani az út során.
- „Annyi szép hely van itthon is, amit még nem láttál.”
Való igaz, Magyarországon számtalan természeti és kulturális csoda van, amit talán még nem is láttunk, de ez miért zárja ki azt, hogy elutazzunk egy másik országba, esetleg földrészre? Egy utazó számára minden utazás egy kihívás is egyben. Kihívást keresünk abban, hogy eljutunk „A”-ból „B”-be és ott nyelvtudásunkkal, felkészültségünkkel reagálunk a felmerült szituációkra. Így fejlődik önismeretünk és leszünk sokkal magabiztosabbak azoknál, akik nem lépnek ki komfortzónájukból.
- „Nem akarsz majd házat, gyereket, stb? Nem kellene erre spórolni?”
A „Honnan van ennyi pénzed utazni?” kérdéssel hasonszőrű kedvencünk, amivel kicsit újra azt érezzük, valaki a pénztárcánk tartalmára kíváncsi. Aki kérdezi, bizonyára jól tájékozott és tudja, mikor, mire, mennyit költünk, és teszünk félre. Valamint úgy gondolja, az életcélok kimerülnek a házvásárlásban és gyerekvállalásban. De figyelem, egy utazó számára más célok is léteznek, és ettől még hidd el kedves olvasó, nem vagyunk rosszabb emberek.
- „A mai világban én inkább nem utaznék el sehová.”
Ne is tedd meg, mert sajnos ezzel a hozzáállással nem biztos, hogy messzire jutnál… De kérlek, ne is hitesd el velünk, hogy kevésbé veszélyes a hely, ahol élünk, annál, ami pár ezer kilométerrel odébb van. Természetesen vannak magasabb rizikófaktorú országok, utazásra nem javasolt területek, de az utazók nem élnek burokban, és tökéletesen tisztában vannak ezekkel a tényekkel. Úti célunkat ennek megfelelően választjukk, figyelembe véve a kockázatokat is.
- „Nem barnultál le túlságosan. Talán nem is nyaraltál?”
De igen, csak direkt nagykabátot vettem, nehogy lebarnuljak, hiszen ki szereti a karibi barna bőrszínt?
Utazóként nyaralásaink sokszor városlátogatásokat jelentenek, még akkor is, ha a tenger mellett töltünk el pár napot. Amikor mindent látni szeretnénk, nem biztos, hogy annyi időnk jut napozásra, mint amennyire szükségünk lenne, hogy itthoni ismerőseinknek megfelelő bőrszínt produkáljunk. Nem is beszélve azokról az esetekről, amikor nem a legforróbb hónapokban utazunk, és ne adj Isten még az eső is elered nyaralásunk alatt akár többször is.
Kérlek, nézd el nekünk, ha fehérebbek vagyunk a vártnál!
Remélem, a 10 leggyakoribb utazóknak szánt megjegyzéssel, és első sorban az ezekhez fűzött gondolataimmal sikerült pár tévhitet eloszlatnom benned és a jövőben Te is másként tekintesz majd utazásfüggő ismerősödre.
