A tavasz napról napra jobban elkápráztat Krétán, pláne miután már a partra is lemerészkedtem, vagy az egész erődöt körbe kerülve ámuldoztam a naplementében. Azért a görögöket sem kell félteni. Kijárási tilalom ide, vagy oda, egyre többeket vonz az eredetileg ilyenkor már turisták napernyőitől színes part.

A görög húsvét az összes képzeletemet felülmúlta, annak ellenére, hogy csak a szomszédok zaja, a görög híradóban bemutatott, otthon ünneplő görög családok, a főbérlőm anyukájának magiritsa levese, valamint a szomszéd szokásos grillezése szolgáltatta az ünnepi hangulatot.

Görög húsvét – Így zajlott az ünnep Krétán

Dimitris péntek este állított be egy adag tipikus görög hagyományos húsvéti levessel, ami egyenesen a mama konyhájából, gőzölögve érkezett, de a piros tojásokat és húsvéti vajas süteményt, a koulourakit sem mellőzte tarisznyájából.

CSATLAKOZZ A “KRÉTAI KALANDOK” CSOPORTHOZ, HA MÉG TÖBB INFÓ, ÉRDEKESSÉG, LÁTNIVALÓ ÉRDEKEL KRÉTÁRÓL.

Szóhoz sem jutottam a meghatottságtól és bár barátok, család nélkül, az otthonomtól távol ünnepeltem, hirtelen olyan érzésem támadt, hogy mostmár itt sem vagyok teljesen egyedül.

Tudtam, hogy szombat éjfélkor a harangok zúgni fognak, nyugdíjas stílusomban komótosan mégis előbb ágyba bújtam, majd 0 óra 0 perckor úgy riadtam ki pihe-puha párnáim közül, mintha valaki pisztollyal lövöldözne körülöttem. Az hagyján, hogy a város összes temploma egyszerre szólaltatta meg harangjait, de a város legtöbb házából és lakásából is tűzijátékot lőttek és Jézus feltámadásának nagyobb örömhangulatot kölcsönöztek, mint amikor szilveszter éjszaka az egyik évből a másikba lépünk. Aztán a mulatság még órákig hallatszott a szomszéd házakból, ami vasárnap délutánra méginkább a tetőfokára hágott és a zene, tánc, éneklés, grillezés egyvelegével egy kicsit én is részesévé váltam a görögországi húsvétnak.

A sziget másik arca

Érdekes. A kialakult helyzet miatt úgy tűnik, egy másik, egy új Görögországot ismerhetek meg az idei évben, amiért egyik szemem sír, másik mosolyog. A hagyományok, a karnevál, a húsvét és várhatóan a nyári rendezvények mindegyike más lesz, elmarad, vagy más formában kerül megrendezésre, de mindeközben mégis úgy érzem, a helyiek életébe sokkal jobban be tudok olvadni most és sokkal többet láthatok most, mint a nyüzsgő turista szezon ideje alatt.

CSATLAKOZZ A “KRÉTAI KALANDOK” CSOPORTHOZ, HA MÉG TÖBB INFÓ, ÉRDEKESSÉG, LÁTNIVALÓ ÉRDEKEL KRÉTÁRÓL.

A zárva tartó éttermek és tavernák mögött régi épületek olykor romos, mégis csodás homlokzatai kukkantanak ki, és olyan kerteket, erkélyeket, virágokat vehetek szemügyre, amik a kevésbé nyugodt városban szinte elkerülik figyelmemet. Úgy hiszem, számtalan apró utca, titkos kapu és rejtett kincs van még ebben a városban és ez az időszak éppen megfelelő, hogy felderítsem őket, hogy néha-néha elvesszek szépségükben.

Közben Görögország, a görög élet és nyelv iránti szeretetem továbbra sem hagy alább és minden egyes lépesemben kíváncsisággal és nyitottsággal igyekszem felfedezni e kincsesláda ékszereit.

Periptero, avagy a görög kioszk

Legutóbb például a helyi kioszkok témakörénél ragadtam le, miután pár szóban görög nyelvtanárunk felvilágosított róla, hogy az általad is ismert és egyszerű bódénak titulált sarki „bevásárló központ” igenis több egy kioszknál. A περίπτερο (periptero) valami igazán görög dolog, amire valószínűleg egyetlen útikönyv sem fogja felhívni figyelmed, mégis érdekes mekkora múltra tekint vissza és a görögök mennyire nem tudnák elképzelni az életüket nélküle.

Több, mint egy újságos pavilon

Ahogy egy cikkben megjegyezték „Az élet periptero nélkül olyan, mint az élet só és bors nélkül.” De az a mondat sem idegenek a görögöknek, hogy „Elment a peripterora, és sosem tért haza.” Így hát aztán érthető, hogy ez a kis napellenzős, minden sarkon jelen lévős „újságos bódé” sokkal inkább hozzá tartozik mindennapjaikhoz, mint azt gondolnád. Ha ma már nem is, de valamikor ezek a kis pavilonok a társasági élet központjaivá éledtek. Egy hely volt, ahol az újságok által szolgáltatott napi friss hírek mellett a szomszédjaidról is mindent megtudhattál.

A peripterot, a maga nemében valójában a görögök találták fel és ez a fajta üzleti tevékenységük csaknem egyedülálló a világon. Az egész országban több, mint 10.000 van belőlük, így hasonlóan nagy számú gyógyszertáraikhoz, ezt sem kell égre-földre keresned. Meglepő tény az is, hogy egyes cikkek szerint az ország GDP-jének csaknem 5 %-a származik belőlük, így ha jobban meggondoljuk nem is rossz annak, aki egy periptero bérleti jogával büszkélkedik. Merthogy tulajdonos kevésbé lehetsz bennük, ugyanis a legtöbb periptero a háború áldozatainak kezébe került, mintegy állami támogatásként, ami aztán örökösről örökösre szállt a joggal, hogy bérbe igen, de el nem adható. Ez a jog a későbbiekben, az új törvényeknek hála elévült, és a legtöbb periptero ma már az önkormányzatok kezébe van.

CSATLAKOZZ A “KRÉTAI KALANDOK” CSOPORTHOZ, HA MÉG TÖBB INFÓ, ÉRDEKESSÉG, LÁTNIVALÓ ÉRDEKEL KRÉTÁRÓL.

Mit jelent a neve és mit árulnak itt?

A neve az ógörög περίπτερος (peripteros) szóból származik, ami oszlopokkal körülvett templomot jelentett. Indulásuk hajnalán, több, mint 100 évvel ezelőtt, ők voltak a kor „Nemzeti Dohányboltjai” azzal a kizárólagos joggal, hogy csak náluk lehetett cigarettát vásárolni, ami nagyban megkönnyítette az állam dolgát, hogy ellenőrzés alá vonja az ebből származó adóbevételeket. A termékek palettája, a periptero szabványméretével együtt aztán folyamatosan bővült. Újságok, csokik, jégkrémek és a 70-es években ide kihelyezett telefonok is növelték népszerűségüket és mindennapi forgalmukat.

Ma pedig már szinte nincs olyan, amit egy valamirevaló peripteroban ne találnál meg. Ha kell, szendvicset, tejet és joghurtot is vásárolhatsz itt. Egyesek tisztálkodási szereket, míg mások játékokat, könyveket, térképeket is árulnak, de a buszjegyed is innen szerezheted be, vagy éppen az esti tengerparti naplementéhez egy doboz sörrel is feltankolhatsz a peripteronál.

Nekem is van egy sztorim a peripteroval

Sosem fogom elfelejteni, amikor görög barátaimmal az athéni AEK utcai ünneplésre igyekeztünk és a fiúktól hallott: „- Hol iszunk? Periptero?” kérdéskör arra engedett következtetni, hogy a buli előtt még beülünk valahová amolyan hangulatalapozás gyanánt. Én naiv,…meglepődve figyeltem, amikor a kioszk hűtőjéből kapkodták ki a söröket, de legalább egy életre megtanultam, mi is az a periptero és ha a tavernák és kafeniok hozzá tartoznak a görögök hétköznapjaihoz, akkor ezek azok a helyek, amik legalább ugyanannyira.

Hogy milyen meglepetéseket, újdonságokat és tanulságokat tartogat még számomra a görög élet? Tarts velem a továbbiakban is, hogy ne maradj le sokszínű görögös történeteimről.

Források:
Η ιστορία του ελληνικού περιπτέρου, ναι, ως θεσμού!
Η ιστορία των περιπτέρων