Nyaralni érkezel Görögországba, de egy kicsit mélyebben is beleszimatolnál a kinti életbe? Tudni akarod, mi az, amitől másak a görög hétköznapok? Milyen érdekes eltérésekre bukkanhatsz a saját hazádhoz képest?
Íme egy kis összefoglaló magyar szemmel, amiben olyan apró, egyszerű, mindennapi ám annál különlegesebb szokásait taglalom a görög létnek, amiből néhányat akár te is megfigyelhetsz görögországi nyaralásod alatt.
CSATLAKOZZ A “KRÉTAI KALANDOK” CSOPORTHOZ, HA MÉG TÖBB INFÓ, ÉRDEKESSÉG, LÁTNIVALÓ ÉRDEKEL KRÉTÁRÓL ÉS GÖRÖGORSZÁGRÓL
Ne feledd!
Nem kell készpénznek venned semmit, amit itt olvasol. Ezek sokkal inkább az én személyes megfigyeléseim, mintsem bármilyen úti könyvben leírt okosságok, de azért érdemes lesz nyitott szemmel járnod görög utad során, hátha a lentiek közül te is felfedezel majd egyet-kettőt.
Lássuk, mi az a 9+1 érdekesség, ami más a görögöknél, mint nálunk
1. Fűtés
A görögök, csak úgy, mint más, mediterrán népek a fűtést kevésbé ismerik vagy éppen kevésbé szeretik használni.
Ennek eredményeként a rendszerük köztünk szólva is jócskán szorul fejlesztésre. Egyszer valahol azt olvastam, hogy Görögországban Svédországhoz képest majdnem dupla energiát használnak fel fűtésre, pedig akárhogy is nézzük, talán a svédeknek egy fokkal több igényük van a melegre.
Viszont Görögországban a házak nincsenek megfelelően szigetelve, a fűtési rendszer nem megfelelően van kiépítve, a legtöbb házban egyszerűen nem létezik a fűtés mint olyan, és mindenki egyéni módon, ahogy gondolja, úgy oldja meg fűtéssel kapcsolatos problémáját.
Központi fűtés ritkább esetekben elérhető. A klíma, az olajradiátor vagy a hősugárzó jelenti sok házban a meleget, de ezek a rendszerek nem megfelelőek egy egész téli szezon átvészelésére, mert hiába van szó egy mediterrán országról, még Krétán, Görögország legdélebbi részén is képesek a lakások iszonyatosan kihűlni, amellett, hogy a páratartalmuk is gyakorta olyan magas, mintha egy hideg gőzkabinba lépnél.
A görögök persze ezekhez a körülményekhez annyira hozzászoktak, hogy a benti hideget talán észre sem veszik, de valójában a kinti hűvössel sincsenek különösebb problémáik. Bátran járnak az utcán olyan nadrágban, amiből ki van a fél bokájuk, míg én felveszem a leghosszabb csizmámat, otthon pedig magukra tekerik a nyolcadik pokrócot is, csak, hogy komfortosan érezzék magukat.
2. Citrom
A kedvenc témám és megfigyelésem Görögországban a citrom köré szerveződik.
A görögök és a citrom már-már elválaszthatatlan jóbarátok. Görögországban a citromot nem a gyümölcsök kategóriájába sorolják, hanem zöldségként tartják számon és ezért lehet, hogy a görögök a citromot mindenhez megeszik és legalább úgy kezelik, mint én a paradicsomot. Citromot esznek a húsokhoz, citromot esznek a halhoz (ami kevésbé furcsa), de citromot tesznek az összes levesükbe is, amitől már-már úgy érezheted, ideje lenne valahol meghúzni a citrom körüli határokat.

Érik a citrom a régi házam kertjében

Citrom a saganaki (sült, rántott sajt) mellett
3. Testbeszéd
Ha azt gondolnád, hogy csak az olaszok kommunikálnak testbeszéddel, akkor bizony tévedsz. A görögöknek is akadnak tipikus jeleik, amit akár te is könnyen megfigyelhetsz a helyieken.
Hogy csak néhány példával éljek: van egy kéz-, vagy inkább csuklómozdulat, amit a jobb kezükkel hajtanak végre, mintha köröznének vele. Ezt általában, akkor csinálják, amikor valamit “elengedtek” (hagyjuk is, megy a levesbe), vagy amikor megkóstolnak egy ételt és ízlik nekik. Ízlelés közben, a villát, vagy kanalat kézben tartva köröznek a csuklójukkal.
Keresztet is sűrűn vetnek, valójában sokan minden templom mellett elhaladva, és ennek további érdekessége, hogy a keresztvetés náluk pont fordítva történik, mint nálunk, nyugati keresztényeknél, vagyis fentről lefelé, majd jobbról balra.
Egy másik gesztikuláció, amit sűrűn láthatsz és egy nemleges válasz kifejezésére szolgál egy kevésbé illedelmes testbeszéd. A szemöldököt felhúz, orrot felbiccent és cammog kombinációt könnyen magadra veheted és úgy értelmezheted, mintha hülyeséget kérdeztél volna, de rakd ezt inkább zsebre egy egyszerű “nem”-ként.
A következő videóban láthatod az utóbbit és még néhány másik gesztikulációt.
4. Társasjáték
Szintén egy egyszerű megfigyelés, amit a nyaralások alkalmával te is könnyen észreveszel majd. A görögök szeretnek játszani.
Nagyon sok kávézó, illetve taverna polcait gazdagítja különféle társasjáték és kártyajáték, amiket ingyen tudsz használni. Az egyik legnépszerűbb ezek közül a tavli, vagy más néven Backgammon, amit nagy előszeretettel játszanak fiatalok és idősek egyaránt.
A játékok nincsenek korhoz kötve, de még nemhez sem. Van, hogy fiatal párok randiján kerül elő valamilyen kártya-, vagy táblajáték és van, hogy a régi jó barátok ülnek össze egy kávéra és dobókockázásra a kávézó teraszán.
Vélhetően egy ókori hagyomány öröksége ez a szokásuk, ugyanis Görögországban már ekkor is gyakorta összeültek a férfiak egy kis beszélgetésre, borozgatásra és társasjátékozásra.
Remek időtöltés ez, hiszen valljuk be, hiába vannak jó barátaink, családtagjaink akikkel bármikor, bármiről tudunk beszélgetni, mégis van olyan, amikor egy kicsit elfogy a téma, és olyankor milyen jó, ha mégsem rohanunk haza, hanem helyette értelmes szórakozással ütjük el az időt.
CSATLAKOZZ A “KRÉTAI KALANDOK” CSOPORTHOZ, HA MÉG TÖBB INFÓ, ÉRDEKESSÉG, LÁTNIVALÓ ÉRDEKEL KRÉTÁRÓL ÉS GÖRÖGORSZÁGRÓL
5. Étkezési szokások
Valószínűleg nem fogsz meglepődni, de a görögök nagyon későn étkeznek. A vacsorájukat sokszor este 10:00 órakor vagy még később fogyasztják el, és az időbeli csúszást sok mindennek köszönhetik. Egyrészt később kelnek, mint mi, másrészt a délutáni szieszta és a sok kávé igencsak hozzájárul az éjjeli bagoly üzemmódjukhoz.
Arról nem beszélve, hogy hétvégente a fiatalok esti bulijuk előtt egy tavernával indítanak, ám ezt értelemszerűen nem időzíthetik előbbre, mint este 10 óra, különben túl korán kellene kezdeniük a bulijukat.

Itt mindenki válogathat mindenből
Amikor én már rég kidőltem este, a görögök még épphogy elkezdenek vacsorázni.
Ülj csak be egy tavernába este 8-kor. Szinte biztos, hogy maximum csak a turisták ülnek majd melletted.
Egy másik dolog, ami szintén a görögök étkezéséhez tartozik, hogy az étteremben nem az általunk megszokott módon rendelnek ételt és gyakorlatilag szinte sosincs olyan, hogy ezt-, vagy azt rendelik saját maguknak. Mindenen osztoznak.
Az étlapról többféle ételt rendelnek, amelyek az asztal közepére kerülnek és mindenki mindenből eszik, tehát megosztják az ételeket egymás között. Ez ugyanúgy jellemző a családi rendezvényeikre, összejöveteleikre is. Mindenki eszik mindenből egy kicsit, ezáltal végigkóstolva egy színes menüsort.
6. Belföldi görög nyaralások
Egy apró, ám annál érdekesebb megfigyelés, hogy a görögök nagyon szeretnek belföldön nyaralni és amikor ők nyaralási úticélt választanak, akkor általában elsődleges célpontjuk saját országuk és annak szigetei.
Athénból, Thesszalonikiből és más nagyobb városokból főként a kisebb szigetekre látogatnak el, de bevett gyakorlat náluk nyaralás címszó alatt meglátogatni Görögország más területén élő rokonaikat is.
Külföldre ritkábban terveznek utat, pláne a nyár folyamán, aminek egyrészt gazdasági oka van, másrészt miért is hagynák el országuk határait, ha olyan csodahelyeken nyaralhatnak, mint a görög tengerpartok.
Ezért is fordulhat elő, hogy bárhová menj a világban (Görögországon kívül), görögökkel ritkábban fogsz találkozni.

Miért mennének a görögök külföldre, ha ilyen szép helyeken nyaralhatnak belföldön is?
7. Jókívánságok
A görögök imádnak jót kívánni egymásnak, amit lépten-nyomon meghallasz és tapasztalsz te is, ha közéjük kerülsz. Nap elején καλημέρα (kalimera)-val köszöntik egymást, ami jó napot / jó reggelt kívánok jelentéssel bír, és talán még nekünk sem újdonság, de a görögök nem csak a nap, hanem a hét-, és a hónap elejét sem ugorják át anélkül, hogy ne hangzott volna el tőlük egy jó kívánság. Hétfőnként a καλή εβδομάδα (kali evdomada), jó hetet kifejezéssel, míg hónap elején a καλό μήνα (kalo mina), jó hónapot kifejezéssel kedveskednek egymásnak.
A kívánságokon túl használnak egy bizonyos χρόνια πολλά (hronia polla) kifejezést is, ami azt jelenti szó szerint, hogy sok évet, de ez a kívánság valójában az “isten éltessen” jókívánságnak felel meg, amit majdnem bármire ráhúznak. Ezt kívánják névnapkor, ezt kívánják születésnapkor ezt kívánják újévkor, tehát gyakorlatilag majdnem bármilyen ünnepnél ezzel köszöntik egymást, éppen ezért, ezt hallva igazán gondolkodóba eshetsz, hogy vajon milyen alkalomról is lehet szó pontosan, amiért elhangzott ez a kifejezés.
8. Gyógyszertár
Görögországban egymást érik a gyógyszertárak. Majd meglátod. Sétálsz egy utcán és biztos lehetsz benne, hogy minden oldaladon helyet kap legalább egy, vagy annál több gyógyszertár. Hidd el, többet fogsz belőlük látni, mint itthon.
Görögországban az Unióban 100.000 főre a legtöbb gyógyszertár jut. Míg a görögöknél 90 fölötti ez a szám, addig nálunk 30 alatti, ami elég nagy különbség. (Forrás itt.)
Hozzátartozik, hogy ebben az országban gyógyszert, és vitamint tényleg szinte csak gyógyszertárban tudsz venni, míg emelett ezek az üzletek szinte drogériakánt is funkcionálnak különféle kozmetikumokkal, sminkekkel, stb.
A következtetés, hogy a nyaralás alatt sem kell aggódnod, ha egészségügyi problémáid akadnának. Gyógyszertárat lépten-nyomon találni fogsz és gyakran még a nálunk csak receptre felírt gyógyszereket is vény nélkül kiadják.

Görög gyógyszertár minden sarkon terem
9. Édesapja neve
A kiköltözésem hivatalos papírügyeit kb. a rémálmaimhoz tudom hasonlítani, de érdekességet ez a szürkének tűnő téma is tartogatott. Nem csak azt, hogy a megszokott görög kedvesség érdeklődés hiányában elmaradt a hivatalokban, de azt is, mennyire más az adatbekérés ezeken a helyeken.
Míg nálunk kizárólag az édesanya leánykori nevének feltüntetése a fontos, addig a görögök ehelyett az édesapa nevét kérik el mindenhol és egy-két esetben emellé kell megadni az édesanya nevét is.
Ezt a szokást talán az tette leginkább furcsává számomra, hogy gyerekkoromban az iskolában mindig azt mondták, hogy nyilván az anyja nevét kérdezik mindenhol, hiszen az anyukája nyilvánvaló egy gyermeknek, míg az apa kiléte nem biztos, hogy száz százalékos.
Nos, a görögök ezt úgy tűnik mégis máshogy látják.
+1. Szinkronizálás
Érdekes dolog volt számomra a görögök filmnézési szokása is, mely szintén kicsit eltér a mi megszokott filmnézésünktől. Ha a görögök moziba készülnek, vagy a TV-ben egy filmet néznek, akkor ők a legtöbb esetben szinkron nélkül teszik azt.
A filmjeik nincsenek szinkronizálva, kivéve azokat a filmeket, amiket gyerekeknek, vagy fiatalabb korosztálynak szánnak.
Valójában a görögök nem is értik, mi miért szinkronizálunk, hiszen azt mondják, hogy ha Leonardo diCaprio-t nézik, akkor őt is akarják hallani. Végülis, igazuk van.
Tehát, ha moziba készülsz Görögországban, akkor eredeti nyelven készült filmekre számíts görög felirattal és a tévében is első sorban ezeket a filmeket fogod találni.
Görögország csupa kincs és amikor ezt mondom, nem csak az épített, vagy természeti szépségeire, de a különleges szokásaira, hagyományaira is gondolok, amiket akár az utazások alkalmával is érdemes lehet megfigyelned.
Gyűjtsd a görög élményeket te is és készülj a nyaralásra a Kréta és krétai kalandok facebook csoportban, itt. Legyen neked is felejthetetlen a görög nyaralásod.