Ha így haladok, lassan alvás terapeutára lesz szükségem.
Na jó, talán arra nem, de minden napra kijut az izgalomból, ami az alvókámat igencsak negatívan befolyásolja.
Reggel alig vártam, hogy kipattanjak az ágyból és készülődjek. “A görög” és barátja előző este indult a komppal Athénból, és valamikor reggel 6 után értek Chaniaba.
Az üzenet már villogott a kijelzőn, mikor ébredtem. “Útban Rethymno” felé.
Ioseph erőteljes takarításban volt ezekben a percekben és valószínűleg értetlenül állt a helyzet előtt, miért kell nekem már megint ilyen korán reggel toporognom ott, ahol ő épp tisztaságot varázsolna. Persze nem zavartattam magam, de igyekeztem minél előbb eltűnni az útjából.
Csatlakozz a „Krétai kalandok” csoporthoz, ha még több infó, érdekesség, látnivaló érdekel Krétáról.
A görögék közben elmentek reggelizni és megbeszéltük, hogy 9 óra tájt találkozunk.
?Addig még pont volt időm, hogy a konyha nyitásáig pár görög szóval bővítsem szótáram és igyekezzek egyet-kettőt memorizálni is, hiszen a görög érkezése mellett a görög nyelvi teszt is éppen erre a napra esett.
Ioseph negyedórás késéssel nyitotta a konyhát. Lehet, csak így sikerült behoznia neki a lemaradást, amit korábbi sertepertélésemmel okoztam, de lehet direkt kedvezni akart, hogy legyen időm tovább tanulni.
?A reggelimet végül már több lakótársam társaságában fogyasztottam és mikor az utolsó falatokat is lenyeltem egyszer csak megpillantottam a lépcső feljárón a görögöt és barátját. Óriási öleléssel örültünk meg egymásnak és egy pillanatig olyan volt, mintha valaki otthonról érkezett volna látogatóba hozzám.
Nem időztünk sokáig. Vetettek néhány pillantást a hostelre, majd neki indultunk a labirintus szerű utcáknak, amit az okos velenceiek azért terveztek meg így, hogy a túlerőben lévő kalózok ellen könnyebben tudjanak elbújni és menekülni, hiszen nekik fogalmuk sem volt róla, merre van a kijárta a városnak.
⛵️Nekünk is feladta még mindig a leckét, hogy hol a kikötő, pedig egyikünk sem először járt itt.
Mindenesetre egy-két utcát megkerülve, egy kastélyszerű hotelbe bekukkantva, lassan elértük azt a helyet, ahol anno a göröggel először romantikáztunk.
Habár a romantika most elmaradt, valami sokkal családiasabb érzés szállt a helyére és miközben az ébredező várost szemléltük, a fiúk kíváncsian hallgatták újonnan magamra szedett görög tudásom.
Elmesélték, hogy Plakiasban olívát fognak szüretelni és, hogy pénz mellett ingyen szállásuk is lesz, ami elsőre nem tűnt rossz üzletnek. Megkértem őket, érdeklődjék meg, hogy egy-két napra én is beugorhatnék-e, mert bár épp nem meggazdagodni akarok, de egy kis zsebpénz mindig jól jön, továbbá ebből is új tapasztalatokat gyűjthetnék.
Sokáig időztünk a világító torony falán, majd az erőd irányába vonultunk, ahol a fiúk ismertek egy jó helyet. A Geppetto tényleg igen kellemes atmoszférával csalogatott, leszámítva a betontörést, ami a szomszédból áthallatszott. Elmesélték, hogy az ilyen helyeket baráti társaságok hozzák létre, akik egyelő arányban dolgoznak és ennek megfelelően a bevételt is egyenlően osztják szét. Nincs főnök és lehet, hogy egyik sem lesz milliomos a végén, mégis, legalább maguknak és magukért szorgoskodnak nap, mint nap.
Hmm…hihetetlen, hogy minden napra jut egy új tanulság ebben a városban.
Kikértük görög kávénkat, “a görög” barátja elment a csomagjaikért, amiket útközben valahol leraktak, majd visszatérve nekem is jutott valami a bőröndből, amit görögöm anyukája direkt nekem készített és csomagolt.
?☺️Azt hiszem egy kicsit talán megkönnyeztem ezt a jelenetet és hiába nem diétabarát sütemények sorakoztak a dobozban, olyan volt, mintha a saját anyukám küldte volna otthonról.
Nyilván 2 darabnál többet nem mertem enni belőle a nap folyamán, nehogy a vércukorszintem teljesen kiakadjon, még így is öröm volt osztozni boldogságomban a hostel lakóival, akiknek semmi ellenvetésük nem volt az édességet látva.
A kávézóban sokáig üldögéltünk még. A fiúk hiába itták 3. kávéjukat, még mindig majdnem leestek a székről, és miközben fáradságukban néhány Tavli meccset is lejátszottak én már bőszen készültem délutáni tesztemre.
HOVÁ KIRÁNDULJ KRÉTÁN? KATTINTS ÉS NÉZZ SZÉT A LEGJOBB PROGRAMOK KÖZÖTT.
?Elkísértek a buszomig, útközben beszereztem egy teljes kiőrlésű szendvicset, és búcsút vettünk egymástól annak tudatában, hogy hamarosan újra találkozunk és már repültem is az iskolapadba.
?A teszt nem volt túl bonyolult, ám rájöttem a görög szavak leírása nem, hogy fejtörést okoz, de teljességgel kikészít és hiába tudok nagyjából egy kifejezést, ha elképzelésem sincs, hogyan kellene azt papírra vetnem.
Sebaj, most kezdtem és mindenhez idő kell. A nyelvtanulásban pedig sosem árt, ha türelmes vagy magaddal.
Az iskolából hazatérve új lakókkal ismerkedtem. Volt, aki Kubából, aki Belgiumból, vagy Franciaországból érkezett, és mivel a társaság most igazán kedvemre való volt késő estig beszélgettem velük a teraszon.
?Kitaláltuk, hogy csütörtökön közösen bérelünk autót és ha minden jól megy Matala irányába kormányzunk. Na persze, hogy ezúttal tényleg eljutok-e, inkább csak azután jelentem ki, ha már haza értem, de tervnek igen jól hangzott és ismét egy újabb okom volt az örömre.
Csatlakozz a „Krétai kalandok” csoporthoz, ha még több infó, érdekesség, látnivaló érdekel Krétáról.
Krétai kalandom továbbra is egy meséhez hasonlít és, még mindig úgy hajtottam fejem álomra, hogy úgy éreztem, itt akarok élni.
❓Mit hoznak a következő napok? Eljutok-e Matalára végre? Találkozok-e még “a göröggel”? Milyen lett a nyelvi tesztem eredménye?
