Az utolsó kilók leadása megfelelően beállított, változatos diéta nélkül nem megy.
Manapság nem ritka rekord súlyoktól megszabadulni, ogréből szépséges Fiona hercegnővé változni, de valljuk be, az igazi küzdelem egy hónapokig stagnáló súlynál, vagy az utolsó centik lefaragásánál kezdődik.
Az utóbbi hetekben én is felvettem a kesztyűt és úgy döntöttem, megküzdök a régóta áhított alakért, még akkor is, ha mindez lehetetlen vállalkozásnak tűnik.
Na nem azért, mert a mérlegem lassan kiakad, vagy mert nem férek bele egy kisebb méretű tavaszi nadrágba, de, aki hozzám hasonlóan inzulinrezisztenciával, pajzsmirigy problémákkal éli mindennapjait, az bizony tudhatja, karcsú és karcsú között is gigászi különbség van.
A diéta rögös útján, avagy harc az utolsó kilók ellen
Közel 7 éve már, hogy életmódváltásba kezdtem, ami korábban sokkal inkább egyoldalú diéták végtelen sorát jelentette, mintsem egy fitt-, és egészséges életformát. NorbiUpdate, paleo, ketogén, „6 után nem eszünk” és társaik színesítették randevú partnereim körét az életmódváltás szerelmes légyottjain, de úgy tűnik a hőn áhított formámért egyikőjük sem akart felelősséget vállalni.
Hiába tartottam be a szabályokat, hiába koptattam a szobabicikli ülését hetente több napon és órán át, az utolsó kilók túl jól érezték magukat rajtam, hogy elköszönjünk egymástól. De, hogyan is várhattam el, hogy könnyes búcsút vegyenek tőlem, miközben folyamatosan éheztettem a szervezetem és fontos tápanyagokat vontam meg magamtól? Ugyanis minden diétám erről szólt és minden követett életmódom mellé társult egy rossz közérzet, élettelenség, vagy tényleges fizikai rosszullét is. A szervezetem – kis túlzással – előbb küzdött a túlélésért, mintsem, hogy bármilyen feleslegtől megszabaduljon. Aztán persze nem ritkán a hétközbeni megvonások hétvégi torkoskodásokba csaptak át, ilyenkor pedig nem volt megállj és azt is megkívántam, amit addig soha nem is szerettem.
Nem minden a szigorú diéta, ha a szervezet tartalékolásra van ítélve
Mostanra betelt a pohár, megelégeltem az évek óta nem változó, rossz labor eredményeimet, a kedvtelenséget, és erőtlenséget, valamint az értelmetlen szenvedést, ami a kilókkal folytatott harcommal járt.
Úgy döntöttem, azon túl, hogy a szervezetem számára értéktelen szemetet, (gyorsan felszívódó, feldolgozott, cukros élelmiszerek) továbbra is meghagyom a boltok polcain, igyekszem nem egyoldalúan, kiegyensúlyozottan és első sorban, abban az időpontban táplálkozni, amikor tényleg szükségem van rá.
Lassan egy hónapja, többször és többet eszem, mint az utóbbi 7 évben bármikor, jól érzem magam a bőrömben, tele vagyok energiával. Mindeközben a mérleg már 2 teljes kilóval mutat kevesebbet az eddigi évek változatlan állapotához képest. A cél még legalább ugyanennyi, de valójában ennek megtartásával és kitörő energiámmal is bőven megelégszek a jövőre nézve.
Végre megtanultam, hogy az utolsó kilók leadása nem a még keményebb edzés, vagy a még szigorúbb diéta, sokkal inkább a helyes, változatos étrend eredménye, amit mindenkinek követnie kellene, már az életmódváltás legelejétől.
Te is küzdesz az utolsó kilókkal? Itt találsz néhány receptet, amit bátran felhasználhatsz diétádhoz.