Vajon törvényszerű, hogy egy nyaralás, vagy hétvégi kiruccanás sutba vágja jól felépített diétád minden tégláját? Vajon, hogyan csinálják a nagyok? Mit tesznek, vagy éppen nem tesznek a legelhivatottabb speciális étkezést folytatók, amikor éppen úton vannak? Mi a titkuk, amiből te is tanulhatsz, ha diétával akarsz kimozdulni otthonodból?

Így utazom speciális étkezéssel – Interjúsorozat

Életmód bloggerek, utazó bloggerek, akikben egyvalami közös: egészségügyi okokból, vagy egyszerűen önszántukból tették le voksukat egy speciális étkezés mellett. Velük készített interjúsorozatomból kiderül, hogyan utaznak ők, és mit tudsz ellesni tőlük, ha egy diétabarát utazás megvalósítása számodra is fontos.

1. rész – Interjú a Stop Sugar bloggerével

A Stop Sugar blog írója, Gina évek óta az egészséges életmód követője. Étkezéssel, mozgással, vagy akár a stressz leküzdésével foglalkozó cikkei olyannyira a képernyőre ragasztják figyelmed, hogy olvasásuk közben néha megszűnsz létezni. Na és az egészséges receptjei? Ezeket imádod a legjobban, és amellett, hogy már a képek láttán összefut a nyál a szádban, még arra is rájössz, hogy reform alapanyagokkal dolgozni sem ördögtől való mutatvány.

De nézzük, hogyan vall Gina, saját utazási szokásairól:

– Pontosan milyen diétát követsz a hétköznapokban, melyek azok az élelmiszerek, melyeket mindenképpen kerülnöd kell?

– Az inzulinrezisztenseknek ajánlott „160 grammos” diétával élek évek óta. Ez nem azt jelenti, hogy én is napi 160 gramm szénhidrátot fogyasztok, ezt mindenkinek egyénre szabottan határozzák meg. Azonban alapanyagokat tekintve mindenkire él az általános szabály. Igazából ez nem is egy diéta, hanem egy egészséges életforma. Lényege, hogy tudjuk, mi hasznos, és mi ártalmas a szervezetünknek. Hogyan működünk a nap különböző részeiben; hogyan terhelés, stressz vagy pihenés alatt. Mindezek figyelembe vételével a hozzáadott cukormentes étkezés preferált, illetve a minőségi alapanyagok megválasztása. Itt értem azt is, hogy egy finomlisztes pékáru helyett válasszuk inkább a teljes kiőrlésűt. Talán a legfontosabb, hogy ez az életforma nem jár semmilyen lemondással, csupán a helyes alapanyagok megválasztásával. Egy minőségibb életre nevel.

Ha nagyon-nagyon kutakodnom kéne, talán a mézet emelném ki, amit nem fogyaszthatok, és nincs is rá megfelelő alternatíva. De ezt el tudtam fogadni, és így is boldog vagyok 🙂

– Mennyire vagy következetes, ha az otthonodtól távolabb kerülsz? Ekkor is 100 %-ban figyelsz az egészséges étkezésedre, vagy szoktál kompromisszumokat kötni?

– Alapvetően úgy szoktam elutazni, hogy egyrészt előre tájékozódom az adott lehetőségekről, másrészt külön készülök magamnak. Például viszek magammal a reggelikhez teljes kiőrlésű kenyérszeleteket, napközbeni étkezéshez esetleg gyümölcsöt, cukormentes csokit, kekszet.

– A belföldi, vagy a külföldi utazások jelentenek nagyobb kihívást a speciális étkezésed betartása szempontjából? Miért az egyik, vagy a másik?

– Belföldön nagyon rutinosan mozgok, köszönhetően annak, hogy akár a munkám miatt is rengeteg városban megfordulok, nem csak nyaralások alkalmával. Még a legkisebb faluban is szoktam találni nyáron legalább egy fajta cukormentes fagyit! Ez szerintem nagy szó!

Külföldön talán azért nagyobb a kísértés, mivel szeretném az ottani konyhát megismerni, kipróbálni a nemzeti ételeiket, érezni az eredeti, tradicionális ízeket. Ezt is lehet ésszel csinálni, az viszont nekem nem fér bele, hogy egy egyhetes utazás alatt minden étkezésre, vagy akár csak minden nap olyat egyek, amiről tudom, amúgy a szervezetemnek nem tesz jót. A világ minden táján vannak zöldségek, innentől pedig nem nehéz egy főétkezést összeválogatni úgy, hogy az számomra is kielégítő legyen.

– Több napos útjaid során, milyen ellátást választasz szívesebben és miért? (Önellátás? Reggeli? Félpanzió? Teljes ellátás? Esetleg all inclusive?)

– Bevallom eleinte azt gondoltam, innentől marad az önellátás. Aztán szépen rá kellett jöjjek, hogy minimális körültekintéssel abszolút belefér még az all inclusive ellátás is. Szerencsére akár á la carte, akár büféasztalos étkeztetésben van részem, éhes még sosem maradtam. 🙂

– Szoktál előre készülni, és utazás előtt felmérni a terepet, hol találsz majd speciális étkezésednek megfelelő lehetőséget? Hogyan keresel diétabarát vendéglátóhelyeket

– Inkább külföldi útjaim során szoktam felmérni, bár ezt is egyre lazábban kezelem. Ha tudjuk mit kell keressünk, hihetetlenül kinyílik a világ.

Belföldön már nem nézelődöm előre, pláne, hogy ha pihenésről van szó, akkor a kiskutyámmal utazunk, szóval olyankor inkább ő a szűk keresztmetszet, erre nem szívesen teszek rá még egy lapáttal.

Azt vettem észre, a környezetem jobban rá tud stresszelni erre a témára, mint én. Ők a mai napig úgy állnak hozzám, hogy „de Gina válasszon éttermet, ahol ő is tud enni”. De persze ez a törődés, odafigyelés nagyon jól esik.

– Mi az, ami nem hiányozhat a bőröndödből? Milyen élelmiszert viszel magaddal, ha utazol?

– Ami állandóan nálam van, akár a hétköznapokon is, az a stevia édesítőpötty, hogy ha teát, vagy limonádét szeretnék inni, legyen rá lehetőségem.

Utazásokhoz, szállodai léthez a teljes kiőrlésű kenyérszeletek nem hiányozhatnak a bőröndömből. Maximum kellemesen csalódom a helyi kínálatban, és nem kell a saját kenyeremhez nyúlni. Volt már ilyen, de az ellenkezője is. Akkor nagyon áldottam a sorsot, hogy előre látó vagyok.

Lehet ez furán hangzik, de én gyümölcsöket is szoktam magammal vinni. Egyszerűen azért, mert a szállodák nem szokták jó szemmel nézni, ha a kitett gyümikből viszünk ki az étterem részből; azonban nekem a napi háromszori étkezés helyett ötszörire van szükségem. Ehhez pedig nekem kell a gyümölcs is. Így inkább viszek magammal, és uzsonnára a sajátomat eszem.

– Van-e olyan „joker” fogás, amelyet bármelyik étterem étlapjáról szívesen megrendelsz?

– Ha a hazai éttermeket nézzük, a lazacot és a rosé kacsamellet imádom. Eddig nincs baj, a köret szokott az érzékenyebb pont lenni. Egyrészt grillezett zöldségeket bármelyik étterem étlápjáról választhatunk, azonban a „160 grammos” diétában van egy olyan alapszabály, miszerint néha belefér a krumpli evés. Nos, én alapvetően minimalizáltam az otthoni burgonyafogyasztásomat, így ha vendéglátó helyen eszem, nagyon sokszor hasábburgonyát kérek köretnek.

– Hol és mi volt az eddigi legjobb tapasztalatod, amikor „házon kívül” kellett étkezned?

– Egyik nyáron Balatonfüreden egy jacht hotelben szálltam meg, ahol már az első vacsorán a mellettem ülő asztalhoz odalépett a séf, és egyeztette a két vendéggel, hogy számukra milyen ebéd lenne másnapra a megfelelő. Mint később kiderült, két cukorbeteg hölgyről volt szó.

Én nem szoktam az inzulinrezisztenciámat reklámozni ha enni megyek valahova, de ez a kis jelenet számomra nagyon megerősített abban, hogy abban a hotelben valóban figyelnek a vendégek igényeire. Pedig nem is 5 csillagos szállásról beszélünk.

– Hol és mi volt az eddigi legrosszabb tapasztalatod diétás étkezésed kapcsán?

– A budai hegyekben egy jó nevű étteremben sajnos kiborulásig vittük a kommunikációt a pincérrel. Szerettem volna cukormentes limonádét inni, de egyszerűen nem tudtunk dűlőre jutni. Kínjában már a szirupos vizet ajánlgatta, mire próbáltam vele megértetni, hogy az ugyanúgy cukros, inkább ne. Valahogy nem lepte meg, mert mindig azt válaszolta, hogy: „hát igen, van abban is cukor”. Végül egy sima buborékos ásványvizet rendeltem citrommal. Nem mondom, hogy a kis szájkaraténk után jóízűen ebédeltem meg. A legvégén pedig még megpróbált rádumálni a somlói galuskára…

De sajnos voltam már olyan helyen is, ahol állították, hogy cukormentes az adott étel, ellenben étkezés után negyed órával olyan rosszul lettem, hogy biztosan nem volt az. Ezek kellemetlen élmények, és abszolút nem veszélytelenek. Lenne még hova fejlődnie sok vendéglátó egységnek. De láthatjuk ennek ellenkezőjét, a pozitív példát is!

– Milyen tippet adnál a speciális étkezéssel utazóknak, amivel könnyebben be tudják tartani diétájukat az otthonuktól távolabb is?

– A legfontosabb, hogy ne görcsöljenek rá. Élvezzék az utazás minden percét, ne a folytonos aggódás keserítse meg a szép pillanatokat.

Kezdők mindenképp tartsanak maguknál tartalék, amolyan mentő ételeket.

A párolt, grillezett zöldségköret mindig jó alternatíva, de hozzám hasonlóan abszolút járható út az is, ha a burgonya témát inkább külső étkezésekre tartogatjuk, Jolly Jokerként. A rántott ételeket én személy szerint el tudtam engedni, ezeket mellőzve is lehet nagyon finomakat enni, és választék is van bőven az éttermekben.

Ginát hallgatva úgy tűnik, az utazás és az életmód összehangolása leginkább hozzáállás kérdése. Bízom benne, hogy e pozitív hangvételű beszámoló a te nyaralásaid megszervezésére és kivitelezésére is pozitívan hat.

Kövess továbbra is facebook oldalamon és ne maradj le a legújabb interjúkról.