Kréta – Élet Görögországban – 5. rész

Több okból is óriási izgalommal telt a karnevál hete. Már hétfőtől madarat lehetett volna fogatni velem és a szívem minden egyes nap úgy lüktetett, mint amikor gyerekkoromban a karácsonyt vártam.

Nem lehetett nem észrevenni, hogy valami van a levegőben. A nap többször sütött, az emberek jobban mosolyogtak és még mindig azon gondolkoztam, ahogy a napok teltek, hogy vajon ez a valódi életem, vagy éppen álmaim utazásán veszek részt.

Végülis akár lehet mindkettő.

Azok a különös görög mindennapok

A görögös élethelyzetekből és tanulságokból erre a hétre is kijutott. Ugyan hol máshol, ha nem itt késnék el a munkából, csak mert az iskolából visszafelé menet a busz egyszerűen megáll egy benzinkúton tankolni, majd sofőrje komótosan megvárja számláját, miközben életmentő koffein adagjáról is gondoskodik.

Hostel, suli, meg amit akartok – A karneválon mindenki egymásra talált 🙂

De persze akadt még ott, ahonnan ez jött. Görög tanárnőm invitálásos szerepjátékaként megtanulhattam, hogy az ő szavaival éljek, “Görögországban hazudni kell”, legalábbis egy meghívást csak nagyon jó, gyakran mondvacsinált indokkal utasíthatsz vissza, ha csak nem akarod, hogy udvariatlannak tartsanak és jövőbeli társadalmi életed a görögökkel elvesszen a süllyesztőben.

Erről persze akadtak más görög vélemények is, mindenesetre vicces volt hallani, ahogy Maria újra saját nemzetének sajátosságairól elmélkedik.

Nappali karneváli hangulat (Köszönet a képért Gábornak)

A karnevál előtti napok

A hét közepe felé aztán némi feszültség is behálózta nyugodt perceim, ugyanis amikor csütörtökön még fogalmad sincs, hogy a következő 4 napban hogyan, mennyit és mikor kell dolgoznod, miközben kivételesen tényleg elég fix programod lenne a felvonulás miatt, akkor lehet, hogy rövid időre nálad is elszakad a cérna.

karnevál ide, vagy oda, még mindig a görög utcák szerelmese vagyok 🙂

A vírus híre minket sem került el

Ekkor persze még nem sejtettem a hírt, ami a következő órákban villámcsapásszerűen záporozott a városra, hogy a vírus miatt Görögország összes karneválját lefújták és vele együtt a rethymnoi karneválnak is lőttek.

Némi esély még volt ugyan egy újratárgyalásra, de nagy reményeket már senki nem fűzött hozzá, hogy bárki is megváltoztatná az ország fejének döntését.

Közben kiderült, felvonulás ide, vagy oda, az időtájt beosztottak, és bár csak pár órát kellett otthonról dolgoznom, mégsem szabadulhattam a computer mellől.

CSATLAKOZZ A “KRÉTAI KALANDOK” CSOPORTHOZ, HA MÉG TÖBB INFÓ, ÉRDEKESSÉG, LÁTNIVALÓ ÉRDEKEL KRÉTÁRÓL.

Innen azért nem olyan rossz dolgozni

Érik a citrom a kertemben

Maga a karnevál eltörlésének gondolata sokkolt először, de összességében tudtam, hogy ha felvonulás nem is lesz, senki nem fog otthon maradni és mindenki ugyanúgy belebújik majd jelmezeibe, mint ahogy azt eredetileg eltervezte.

Ami pedig a munkaóráim illette, éppen elég szabadidőm jutott így is arra, hogy 3 éjszakán át élvezzem a felhőtlen és eddig életemben hasonlót nem látott görögországi karneváli hangulatot.

…és ő is a kertben nőtt…:)

Nehéz dolgom nem volt, hiszen ahová csak léptem, jelmezbe öltözött kicsik és nagyok termettek és mind közül az egyik kedvenc jelenetem lett, amikor a kávézásomat a rethymnoi parkban, maskarás gyerek seregek készülődése “zavarta” meg, akik pillanatok alatt alkottak óriási kört felnőtt kísérőikkel és hosszú perceken át görög gyerekdalokat énekelve és táncolva igyekeztek a telet olyan távol űzni, amennyire csak lehet. Ugye nem lepődsz meg, ha azt mondom, elsírtam magam. Meghatódtam, hogy már megint valami olyannak lehetek szemtanúja, ami tényleg a helyiek életéről szól.


Megható gyermekprodukció a város parkjában

A görög szívügyek

Szentimentális hangulatom a következő napokban is folytatódott. A karneváli forgatagban a szívügyeket sem úsztam meg, és bármennyire is unalmas a téma, “A görög” szele még mindig képes volt eléggé felkavarni a körülöttem lévő mediterrán krétai levegőt.

A tavalyi sztori óta talán többet beszéltünk mint életünkben bármikor, és habár jelentőséget tulajdonítani mindennek még mindig olyan, mint halottnak a csók, tény, hogy a túllépést sem segítette elő folyamatos kommunikációnk.

Régi ismerős Rethymnoban

Az érzelmeim a legkevésbé sem hagytak alább iránta, mégis én lettem a legnagyobb támogatója, hogy miközben éppen Görögországban vertem sátrat, ő menjen és élje az álmait, költözzön Olaszországba, csinálja azt, amihez kedve van. Egyrészt tényleg erre vágyik, másrészt amíg nem tesz meg ilyen lépéseket, sosem fog lenyugodni és mindig valami mást fog akarni, harmadrészt ezzel valószínűleg velem kapcsolatos függősége is véget ér, ami kizárólag pozitív hatást gyakorolhat a saját érzelmi életemre.

De búcsúzás ide, vagy oda, tény, hogy nehéz elengedni valakit, aki két naponta azzal bombáz mennyire szeretne látni, és ilyen mértékű ostrom után bármelyik naiv szerelmes képes beképzelni magának, hogy miközben szerelme barátja éppen Rethymno irányába tart, talán meglepetésből egyszercsak ő is betoppan a szigetre.

Nem csak az utcák, de a tavernák, kávézók és minden vendéglátóhely tele volt

Hát nem így történt…a barát megérkezett, a görög sehol.

Hogy az ok a pénz, az igazából nem is akarás, vagy bármi más, egyátalán nem lényeg és habár egy éjszakára a szomorúság megint hatalmába kerített a saját elképzelt álomvilágom miatt, alapvetően tudtam, ennél jobb végkimenetele nem lehetett volna a dolgoknak.

Könnyet letöröl, állat magasba emel és azokra az emberekre koncentrál, akik éppen körülvesznek.

Ez lett a titka annak, hogy az őrült tél végi ünnepet Rethymno utcáin ténylegesen élvezni tudtam.

Kattints a képre és támogass, ha még több érdekességet olvasnál az oldalon Krétáról

Mindent bele – Így telt az “elmaradt” rethymnoi karnevál

Új ismeretséget kötöttem kint élő magyarral, az egyetemi új diáktársaimmal is több szót váltottam, mint az eddig eltelt egy hónap alatt összesen, és végre végre végre a tánc sem maradt ki a 4 napos szórakozásomból.

Rethymno apraja-nagyja jelmezbe bújt és látva a szebbnél szebb ruha költeményeket végérvényesen megszületett a döntésem, hogy ha jövőre még itt leszek, biztosan csatlakozni fogok az egyik felvonuló csoporthoz.

CSATLAKOZZ A “KRÉTAI KALANDOK” CSOPORTHOZ, HA MÉG TÖBB INFÓ, ÉRDEKESSÉG, LÁTNIVALÓ ÉRDEKEL KRÉTÁRÓL.

A szórakozóhelyek tömve voltak és volt, hogy egy-egy 5 méteres szakaszon 20 perc volt átjutni, mert úgy dugult be, mint azok a bizonyos görögországi csatorna rendszerek.

De nem volt idegesség, nem volt verekedés és habár a görögök tényleg tudnak mulatni, a részegek aránya sem súrolta az otthoni fesztiválok fa alá megpihenni térő jelöltjeinek számát.

Hangfalak lüktettek mindenhonnan, sípok visítottak a füledbe és az utcán táncolás vált a város első számú attrakciójává ezekre a napokra.

Folytak az emberek az utcákon és ha láttad már a siófoki Petőfi sétányt a legzsúfoltabb nyári estén, akkor itt kénytelen voltál mindezt legalább 10 másik Petőfi sétánnyal beszorozni.

Nos, van kedved jönni a következő évi karneválra?

Hiába jártam már meg a velencei karnevált, vettem részt az Oktoberfesten, soha nem láttam még ehhez hasonló kavalkádot, pláne nem olyat, amihez az embernek 3 napon keresztül kedve van csatlakozni.

Minden olyan volt, mint a legforróbb nyári éjszakákon. Amikor csak és kizárólag azokat a helyeket részesíted előnyben, aminek se teteje, se ajtaja és egyetlen pillanat alatt képes vagy az utcán táncra perdülni, miközben még abban is biztos lehetsz, hogy senki nem fog mindezért totál őrültnek nézni.

CSATLAKOZZ A “KRÉTAI KALANDOK” CSOPORTHOZ, HA MÉG TÖBB INFÓ, ÉRDEKESSÉG, LÁTNIVALÓ ÉRDEKEL KRÉTÁRÓL.

Végre én is táncoltam. Napját sem tudom már megmondani, mikor tomboltam ekkorát és még akkor is boldog leszek, ha mindezt megint beoszthatom az elkövetkezendő fél évre.

Görögország, ahol a jelenben jobb, mint a múltban volt

Tudod, milyen volt a karneváli időszak? Olyan, amikor már a jelenben tudod, mennyire jó lesz a jövőben visszaemlékezned erre a múltbéli eseményre. Amikor már előre látod, és érzed, hogy ez valami, ami egyszer kellemes nosztalgiázásra fog sarkallni.

És tudod, hogy több ilyen pillanatnak kellene lennie az életünkben?

Hiszen ez annyit tesz, hogy a jelenben vagyunk. A jelen pillanatot éljük. Hogy nem a múlton, a jövőn, a holnapon rágódunk, csak élvezzük, aminek a közepébe éppen belecsöppentünk.

Ezt a pillanatot sem volt nehéz élvezni 🙂

És ha hiszed, ha nem, Görögország hetente többször is megajándékoz ezzel az érzéssel.

Nem véletlen hát, hogy téged is arra buzdítalak, fedezd fel mielőbb ezt az országot és ha mást nem, legalább egy nyaralás erejéig tapasztald meg Te is, milyen a jelenben élni.

Kíváncsi vagy, hogyan zajlanak a mindennapok Görögországban? Milyen látnivalókkal kecsegtet Kréta? Mit kell neked is felfedezned a szigeten?

Kattints ide a folytatásért.

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .