Egy ködös januári reggelen visszaemlékezni, mi történt a napsütéses májusi Krétán több szempontból is nehéz. Egyrészt, mert 30-on túl már az is nagy szó, ha a tegnapi reggelim halványan dereng, másrészt mert, ha mégis beugranak az emlékfoszlányok, akaratlanul is nosztalgikus hangulatba süppedek.
Oh, azok a karantén utáni görög napok.
Mozgalmas hetek állnak mögöttem, habár a karantén után már az is mozgalmasnak számít, ha egy madár elrepül a fejed felett. És hát Görögországban, külföldiként ennél sokkal érdekesebb dolgok is történhetnek, pláne ilyen hosszú bezártság után.
A tavasz napról napra jobban elkápráztat Krétán, pláne miután már a partra is lemerészkedtem, vagy az egész erődöt körbe kerülve ámuldoztam a naplementében. Azért a görögöket sem kell félteni. Kijárási tilalom ide, vagy oda, egyre többeket vonz az eredetileg ilyenkor már turisták napernyőitől színes part.
A görög húsvét az összes képzeletemet felülmúlta, annak ellenére, hogy csak a szomszédok zaja, a görög híradóban bemutatott, otthon ünneplő görög családok, a főbérlőm anyukájának magiritsa levese, valamint a szomszéd szokásos grillezése szolgáltatta az ünnepi hangulatot.
Miközben a világ a feje tetejére állt, Krétán lassan kitavaszodott.
Nem ment könnyen és hosszú napokig tartó esőzések árán kezdett bontakozni a természet, amire április hajnalán már a helyiek is azt mondták: “Bizony a jóból is megárt a sok.” Olvasás folytatása
Több okból is óriási izgalommal telt a karnevál hete. Már hétfőtől madarat lehetett volna fogatni velem és a szívem minden egyes nap úgy lüktetett, mint amikor gyerekkoromban a karácsonyt vártam.
Nem lehetett nem észrevenni, hogy valami van a levegőben. A nap többször sütött, az emberek jobban mosolyogtak és még mindig azon gondolkoztam, ahogy a napok teltek, hogy vajon ez a valódi életem, vagy éppen álmaim utazásán veszek részt. Olvasás folytatása
Egyre több a napsütés, egyre ragyogóbb a kedvem és erőteljesen elgondolkodtató, hogy február közepén, hogyan pirulhat le az ember arca, ha mindössze negyedórára ül ki egy kávézó teraszára, vagy várja a buszt a buszmegállóban.
Lassan minden nap sikerül egy kicsit “megégnem”, még ha túlzásnak is érzed a kifejezést és ezek után feltételezem a nyári szezonban reggelente egy flakon naptejjel az arcomon fogok munkába indulni. Olvasás folytatása
Lassan mindennapossá válik a görög boltok látogatása. Nem azért, mert annyi mindent vennék, de órákat tudok tölteni a kínálat felfedezésével, egy-egy étel összetevőlistájának elemzésével (pláne, ha görögül kell kibogarásznom, mit is rejt egy adott harapnivaló).
Jó móka ez, és nem is hinnéd, de az ilyen apróságok miatt már megérte egy másik országban sátrat vernem. Így vehetem fel igazán a helyiek szemüvegét, így láthatom át, hogyan élnek ők. Mi az, amihez otthon könnyen hozzájutok és mi az, amihez itt nem. Olvasás folytatása
Repül az idő a görögök földjén és már túl is vagyok az első munkahetemen, ami pont annyi újdonságot tartogatott, mint amennyit elképzeltem.
De még mielőtt belecsapnánk a görög munkahelyi élet felvázolásába, ugye megérted, hogy nem mehetünk el szó nélkül a görög éjszakai élet bemutatása mellett sem. Olvasás folytatása
Hajnalban keltem, hogy 4-re felérjünk a reptérre, hiszen a feladott csomag miatt az indulás előtt 2 órával való érkezés elengedhetetlennek bizonyult. Mit sem számított a korai ébredés, lévén, hogy két napja már amúgy sem jött álom a szememre az izgalomtól. Olvasás folytatása
Egy nap, ami minden, csak nem jól sikerült.
🚫🚘Úgy kezdődött, hogy ismét lőttek a matalai kirándulásnak. Bár reggel a többiek még igyekeztek meggyőzni, hogy elférünk hatan egy autóban, én ehhez nem ragaszkodtam kifejezetten, ezért továbbra is tartottam magam döntésemhez és nem mentem velük. Olvasás folytatása
