Végre úgy ébredtem, hogy a munkakeresésen túl más terveim is voltak.
Persze szerencsére a közösségi oldalon még mindig nagy összefogás ment a “Találjunk munkát Editnek” projektért néhány órára meg kellett szabadulnom ettől a témától, és valami másra kellett koncentrálnom. „Fortezza Rethymno”. Igen, a legjobb kikapcsolódásnak ígérkezett.
A reggeli kávénál csak az a fontosabb, hol fogyasztod el
☕️Első utam a koffein adagom megszerzéséért indult.
Ismét nem tudtam pontosan, hova tartok. Csak egy szimpatikusnak tűnő, nyugodt helyre vágytam, ahol a görög füzetem elővehetem és a “μαλακα-n” (hülye) kívül valami hasznossal is bővíthetem szókincsem.??
A Μελί Μελό juice bárral, amit kiszúrtam már napok óta szemeztem. A tipikus görög fa asztalok és székek akaratod ellenére is oda vonzanak. A teraszon főként görögöket látsz, bent igazi görög kávét főznek és a híres görög édességet a λουκουμάδες-t (lukumades) is helyben készítik.
Nagy volt a dilemma, hogy görög kávé, vagy frappé legyen, de a jó időnek és napsütésnek hála inkább az utóbbi mellett tettem le a voksom.
Csatlakozz a „Krétai kalandok” csoporthoz, ha még több infó, érdekesség, látnivaló érdekel Krétáról.
?Legalább két óráig kortyolgattam a hideg feketét. Viccesen és suttogva ismételgettem a dallamosan csengő görög szavakat, miközben figyelemmel kísértem azt is, miként bravúroznak a szűk utcában a kisebb fajta teherszállító autók, amik éppen friss árut szállítanak a környező vendéglátóknak.
Útban a Fortezza Rethymno erődje felé
A koffeintől felpörögve, a meleg révén a kabátomtól megszabadulva indultam el a Fortezza Rethymno erődje felé. Bakancslistás volt ezen a nyaraláson. Egyszer már jártam itt “a göröggel”, de mivel záróra után, majdnem teljes sötétben végigrohanni nem ugyanaz, mint tüzetesen átvizsgálni minden követ, ezért nyilván, vissza kellett térnem.
?Ahogy az erőd felé tartottam, belebotlottam egy idős bácsi nagyon régi, családi pékműhelyébe, ahol tésztából különböző ehető és nem ehető formákat készít, de persze egy-két hagyományos pékáru is megtalálható kínálatában.
Igyekeztem kikérdezni, mióta csinálja az üzletet, de sajnos az ő angoljával és az én görögömmel itt sem mentünk sok mindenre.
Bejutás és séta az erődben – A történelem életre kel
?Az erőd bejárata könnyen meglett, habár valószínűleg tettem pár teljesen felesleges kitérőt előtte, de ki bánja, ha olyan utcákon sétálgathat végig, mint amikkel Rethymno óvárosa rendelkezik.
?Az erődbe 4 €-ért lehet bejutni. Idegenvezetés nincs, viszont kapsz egy remek térképet, ami visszarepít a történelembe és séta közben lesz fogalmad róla, mikor melyik részében jársz az épület együttesnek és még véletlenül sem kevered össze a templomot a fegyverraktárral.
?Az erődöt nem csak a történelem miatt érdemes felkeresned. Innen ugyanis olyan kilátásban lehet részed, amivel kilométerekre ellátsz Rethymno homokos partja felett, és az eléd táruló városképtől garantáltan leesik az állad.
Rethymno felett sétálgatva egy magyar családdal is összefutottam, akik épp az őszi szünetet töltik itt. Arra gondoltam, micsoda jó ötlet lenne, ha többeknek is megfordulna ugyanez a gondolat a fejében és Krétát nem csak nyári célpontként vennék számításba.
Az erődben volt egy időszakos galéria, ahol lenyűgöző festmények, megnyugtató zene és örökbe fogadható cicák versengtek figyelmemért, és amit bár először meg sem akartam nézni, rájöttem, kihagyva sokat vesztettem volna.
Séta közben egy szintén egyedül utazó német lánnyal is beszélgettem, aki mint kiderült, előző héten még éppen Budapesten járt, és kis hazánk fővárosától teljes szerelembe esett.
?Szeretek más egyedül utazókat látni. Kicsit olyan, mintha ilyenkor tükörbe néznék és megveregethetném a saját vállam, hogy ha az életben csak egy valamit, akkor ezt, biztosan jól csinálom. Útnak indulok, annak ellenére is, hogy mindezt egyedül teszem.
☀️Az időjárásra cseppet sem panaszkodhattam az erőd tetején és a hazafelé úton sem. A nap talán az évnek ebben a szakaszában a legkellemesebb. Ragyogó barnára süt, anélkül, hogy megégnél.
Újabb izgalmak Rethymnoban
?Haza érkezésem után magamra öltöttem a nálam lévő egyetlen, elegánsabbnak nevezhető szettet, majd a buszpályaudvarra indultam. Elkaptam egy olyan buszt, ami Rethymno külvárosi szállodasora irányába vitt. Pont arra, amerre az elmúlt években a szállásomat is foglaltam.
De vajon kitalálod-e ezúttal miért indultam erre?
Nem, nem új szállást kerestem, viszont volt egy görög, aki az egyik facebook csoportban látta, hogy talán akad olyan tudásom, amire neki szüksége lehet. Mivel a rövid levelezésünk és az önéletrajzom is meggyőzte erről, így hipp-hopp, újra egy állásinterjúra érkeztem.
Interjú, vagy baráti beszélgetés?
Ezúttal egy helyi utazási irodához, akinek nyárra idegenvezető, télre pedig egy jó marketinges kell. Nem fura? Micsoda véletlenek vannak. A két szakma, amit, ha nem fizetnének akkor is szívesen csinálnám.?
Ismét kevésbé volt interjús a helyzet, bár amikor M. tesztelni akarta idegenvezetői tudásom lányos zavaromban nem tudtam igazán eleget tenni kívánságának.
Ennek ellenére úgy tűnt nem mond le rólam és görögös temperamentumával tovább magyarázta, milyennek is kell lennie egy jó kirándulásnak, amit, ismerve magamat, néhány út után már könnyen tudnék hozni, de így elsőre elég leszerepeltnek éreztem magam.?
A munka persze nem csak ebből állna, és nem is kellene minden nap idegenvezetni, hiszen néha napján az irodai értékesítések is ugyanúgy a feladatkörömbe tartoznának.
Ami pedig a téli marketing feladatokat illeti? Nekem kell ajánlatot adnom, mit mennyi idő alatt tudok nekik megcsinálni és milyen javaslataim vannak, hogy a cégnek jövő nyáron még több vendége legyen.
De, hogy a sztori továbbra se legyen egyszerű, a cégvezető, akivel beszéltem mindössze csak a cég 50 %-os tulajdonosa, így valószínűleg már te is kitaláltad, hogy még mindig maradt egy 50 %-os rész, akit arról kellene meggyőznöm, hogy nem bánja meg, ha üzletet kötünk.
?Pénzről nem sok szó eset. Mondjuk úgy, nagyságrendileg kaptam útmutatást, de ha őszinte akarok lenni, ez esetben nem is ez volt számomra a legfontosabb.
M. továbbá nevetve felvilágosított, hogy a másik tulajnak olíva ültetvénye is van, tehát, ha nagyon akarok, éppen szüretelni is mehetek, de ő azért ennél többet lát bennem.??
Egyelőre szimpatikus volt az egész helyzet, az is, hogy jobban aggódott azon, hol, hogyan és miként találok lakást, mint én, pedig valójában még meg sem egyeztünk semmiben.
Ennek ellenére úgy érzem, valami elindult. Valami és pont az a valami, amire otthonról is annyira vágytam.
Csatlakozz a „Krétai kalandok” csoporthoz, ha még több infó, érdekesség, látnivaló érdekel Krétáról.
❓Hogy lesz-e folytatás? Jól alakul-e? Vagy csak egy hirtelen fellángolásról van szó?
Ki tudja…olyan ez, mint a szerelem. Ha felszáll a rózsaszín köd, kiderül.
Mindenesetre a boldogságom egy jó nagy adag görög salátával és tzatzikivel ünnepeltem, azon a helyen, ami dugig volt helyi fiatalokkal, akik éppen hosszú hétvégéjüket kezdték meg péntek este, tekintettel arra, hogy a hétfői nemzeti ünnep “Όχι” nap (Ohi=nem) miatt az elkövetkezendő 3 napban biztosan nem kell tanulniuk.
Hogy-hogyan tovább? Lesz-e lakásom? Elfogadják-e a marketing ajánlatom? Lehetek-e idegenvezető, vagy megyek olívát szedni?