?Az ablakon kopogó hangos esőzés ébresztett. Illetve a tudat, hogy a kint száradó néhány ruhadarabomnak most annyi.

Egyet jobbra, kettőt balra fordul és bár hiába láttam úgy, hogy ilyen zivatar mellett már úgyis mindegy a göncöknek, azért csak kimásztam az ágyból.

Ha Krétán esik, akkor bizony rendesen esik

Leérve óriási meglepetés ért. Ioseph, Manolis egyik fia, akinek mára már a nevét is megjegyeztem, az összes ruhát beszedte. Nem, nem csak az enyémet. Gondoskodott róla, hogy mindenki holmija szárazon megússza a vizes kalandot.

Olyan kicsi gesztus volt mégis annyit mondott arról, milyen figyelmes emberekkel vagyok körülvéve.

Az eső nem akart elállni. Sőt…Marjuttal, a finn lánnyal legalább két órán át ültünk a teraszon azon tűnődve, vajon mi lesz így az ünnepi programokból.

Hol vannak az programok az Arkadi-ünnepkor

Arról persze ismét senkinek nem volt fogalma, hogy egyátalán, milyen programokra kell számítanunk, de azért mi lelkesek voltunk, hogy az Arkadi-ünnep nekünk is hoz valami újdonságot az életünkbe.

Csatlakozz a „Krétai kalandok” csoporthoz, ha még több infó, érdekesség, látnivaló érdekel Krétáról.

⛪️Egyesek azt beszélték a városban lesz valamiféle felvonulás. Úgy döntöttem, ilyen esőzésben inkább ezt választom az Arkadi-kolostorig zötykölődés helyett.

Így amikor a zivatar alább hagyott, lelkesen vonultam az ürességtől kongó utcára. Rájöttem, a macskaköveken mindegy, hogy próbálsz meg ugrálni, előbb-utóbb úgyis vizes leszel.

Ünnepi programok helyett kávézás

A fő utcára kiérve, ismét az Ohi naphoz hasonló díszítettséget láttam, embereknek azonban nyoma sem volt. Mivel ekkor még csak 11 fele járt, arra gondoltam, a felvonulás talán egy óra múlva veszi kezdetét. Ez éppen elég idő ahhoz, hogy megint célba vegyem kedvenc kávézómat, a Le Jardint.

Lassan úgy érkezek ide minden nap, mintha haza mennék. És lassan úgy is fogadnak. Ami azért is nagyszerű, mert türelmesen kivárják, amíg görögül elmakogom, mit is akarok pontosan.

☕️A kávézó időközben már szintén megkezdte téliesítését. Egy üveg falat húztak fel az asztalok köré, ami segít, hogy az erős szél se riassza el a vendégeket, ugyanakkor mégis békésen szemlélhessék a park szépségét.

Tényleg imádnivaló ez a hely. Valami megmagyarázhatatlan oknál fogva órákat tudnék itt ücsörögni anélkül, hogy akár egy darab pálmafa, akár a tengerpart a szomszédomban lenne.

Most azonban nem időztem sokáig. Nem akartam lemaradni a felvonulásról. A felvonulásról, ami valójában nem volt, elmaradt az eső miatt, vagy soha nem is létezett.

Merthát amikor egy óra múlva visszavonultam a templom irányába, maximum egy fokkal több járókelőt láttam, de semmi nyomát, hogy itt bárki is fel akarna vonulni.

Rethymno strand – Új programválasztás

Már azt hittem teljesen veszett a napom. Kissé csalódottan battyogtam vissza a hostelbe, ahol szerencsére pont Marjutba és az orosz lányba botlottam, akivel már első napomon összebarátkoztam. Marjut még mindig az Arkadi-kolostorba készült, de figyelembe véve, hogy busszal csak egy órát tudott volna ott tölteni, inkább lebeszéltük a programról.

Csatlakozz a „Krétai kalandok” csoporthoz, ha még több infó, érdekesség, látnivaló érdekel Krétáról.

Közös megegyezéssel úgy döntöttünk, ha már úgyis mindegy a mai napnak, legjobb lesz, ha elmegyünk a strandra. Egy Rethymno strand pedig sosem lehet annyira rossz választás.

⛱A strandolás fogalma így novemberben azonban mindenkinek mást jelentett. Marjutnak tényleges úszást, Alonának, aki két éve Görögországban van, és nekem inkább csak a parton ücsörgést.

?Mielőtt elindultunk volna, végre hosszú idő után először, nyugalomban főztem ki teljes kiőrlésű tésztám, amit sajtos-tejfölös tésztához hasonlóan, krétai kecske sajttal és görög joghurttal fogyasztottam. Közben rájöttem, hogy előző este készített basmati rizsemnek is lába kélt. Valaki úgy gondolta, nekem arra már úgysincs szükségem, ezért feltételezhetően megette. Nem mondom, hogy feldobott a hír, de nem is akartam feleslegesen mérgelődni rajta, mindenesetre elhatároztam, a jövőben egyértelmű felcímkézéseket fogok alkalmazni és így talán nem nekem kell majd ellátnom a hostel többi lakóját elemózsiával.?‍♀️

?Ebéd közben Benoit, a francia író, aki szintén a hostel lakója, jó tanácsokkal látott el az írást illetően és elmesélte, hogy évek óta egyetlen könyvén dolgozik, mialatt ide-oda utazgat.

Benoit élő bizonyíték, hogy nem muszáj tizenévesnek lenned, hogy hostelben töltsd a napjaid.

?A strandra indulva az orosz lány még egy gyrossal tankolt és elmondása szerint ez még csak az első volt ezen a napon, de alapesetben kettőt is képes eltüntetni 24 óra leforgása alatt.

?‍♀️Tudod, ő az a típus, akire ér irigynek lenni, mert egy elefánt befalása után is éppen olyan karcsú, mintha egész életében madáreledelen élne.

Rethymno strand – 5 km, ami Csak a miénk

Nem sétáltunk messzire és tulajdonképp édes mindegy volt, melyik részen közelítjük meg a partot, elvégre fürdőzők és napozók már csak itt-ott lézengtek.

?A Rethymno strand már várt és míg leértünk Marjut legalább 20 cicát megetetett a macskaeledellel, amit mindig a táskájában hord, Kréta összes kóborcicájának legnagyobb örömére…Micsoda jótét lélek. Szinte nem is hittem, hogy létezik ilyen.

A tengerhez érve továbbra sem tudtam betelni az elképesztő kékséggel és egyátalán az egész környezettel, ami ehhez az önmagában is bájos városhoz jár.

Marjut belevetette magát a vízbe, mi pedig éppen csak a lábunkat mártottuk meg, de térdig vizes nadrágunk elegendő volt a felfrissüléshez.

Vajon poloskák támadták meg a hostel lakóját?

A hostelből később még ketten csatlakoztak hozzánk, akik közül az Új-Zélandi fiú csípésekkel teli bőrével hamar középpontba került. Nem tudni miként és hogyan, de szinte egész testét beborították a valamilyen vérszívó által okozta sérülések. Csak reménykedni mertünk, hogy nem ágyi poloska támadta meg az éjszaka folyamán, de erre mi magunk sem vettünk volna mérget.

?Mielőtt hostelt kerestem, ez volt az egyik kritérium. Hogy még csak véletlen se találjak olyan értékelést, ahol poloskákról esik szó. Lám, erre lehet, hogy itt sem lehetek biztonságban?

?Sokáig aggodalmaskodtunk még a látottakon, majd néhány imát elzengve magunkért, igyekeztünk tovább lépni a témán.

A parton bandázás megint csak a főiskolára emlékeztetett és mivel Marjut is korombeli volt, még csak azt sem éreztem, hogy kilógnék a sorból.

Görög vacsora a helyi tavernában

Hazafelé megbeszéltük, hogy elmegyünk vacsorázni és ismét hódolunk a görög ízeknek. Javaslatomra a Havesilikit szavaztuk meg. Mivel éhségünk késő estig nem hagyott nyugodni, olyan időpontban érkeztünk, amikor még szabad asztalért sem folyt vérre menő küzdelem.

Az osztozós vacsora ötlete szerencsére a többieknek is tetszett, így nem volt nehéz többféle finomsággal púpozni asztalunk.

Az M.-mel múltkor kóstolt bougiourdit ismét nem tudtam kihagyni. Ez a fetasajtos, chilis, paradicsomos csoda valami olyan, amit neked is feltétlen meg kell kóstolni. Aztán ott volt még az isteni fava, ami szintén a kedvenceim egyike és természetesen a tzatzikit sem felejtettük le a listánkról.

Vagy nagyon éhesek voltunk, vagy fáradtak, vagy tényleg ennyire finom volt a kínálat, mindenesetre evés közben egy hangunkat nem lehetett hallani, a többiek pedig néhány erőteljes hümmögéssel konstatálták, hogy igencsak jól választottunk.

Mikor már majdnem befejeztük, feltűnt, hogy a mellettünk levő asztalnál Dunja, az egyik egyetemi csoporttársam is lelkesen falatozik. Csak akkor látott meg, amikor indulásra készen álltunk és nagy örömmel kiáltott át asztalunkhoz egy mosolygással teli “Edit”-et. Dunja volt az, aki az egyetemen is elsőként jött oda hozzám és elmesélte, hogy a múlt évben Budapesten tanult, ezért nagyon örül neki, hogy újra találkozik egy magyarral.

?Váltottunk pár szót és felajánlotta, hogy rám dob egy üzenetet, ha lesz valami közös gyakorlás a görög tesztre, amit kedden írunk, mert hát miért is ne csatlakozhatnék én is az önkéntesen szervezett tanuló szobához.

Kedvessége olyan jól esett, hogy még sokáig a hatása alatt maradtam, miközben a többiekkel vidáman baktattunk vissza 1 percre lévő ideiglenes otthonunkig.

Este valamilyen isteni szikrának köszönhetően lecsekkoltam a repjegyárakat a skyscanneren és arra jutottam, hogy mivel karácsonyra ígyis-úgyis haza megyek, egy jó árban lévő Athén-Budapest jegyet itt az ideje megváltanom. Így lehet, hogy a haza utazásom dátumát pillanatok alatt kitűztem, és elhatároztam, hogy december 16-ig nem hagyom el a hellének földjét.

Csatlakozz a „Krétai kalandok” csoporthoz, ha még több infó, érdekesség, látnivaló érdekel Krétáról.

Lesz-e folytatás Krétán?

Hogy Krétán maradok-e egészen addig, az egyelőre kérdőjel, mindenesetre az már biztos, hogy az ünnepeket otthon töltöm és, hogy téli munkakeresési szándékomról is letettem.

A nyelvtanulás, az új helyek felfedezése Krétán, az új élményeim megosztása a világhálón és a jövő nyár tervezgetése továbbra is főállásban foglalja le minden percem, és mivel egyiket sem érzem haszontalan tevékenységnek így egyátalán nem panaszkodom.

A következő nyaram szinte biztosan nem telhet el Kréta nélkül, és bár a hogyanokra egyelőre még mindig csak keresem a választ, igyekszem addig is a sziget őszi és téli arcát élvezni.

❓Mit hoznak még a következő napok Krétán? Milyen közeli strandokat fedeztem fel? Miért éreztem úgy magam, mintha Máltán jártam volna? Hogyan jutottam el A-ból B-be anélkül hogy hosszabb túrát kellett volna tennem?

Kövess továbbra is. A krétai kaland folytatódik.